A légylárva a megoldás?


A nagyipari csirke és sertéstenyésztés, két fő fehérjeforrásra támaszkodik jelenleg a világon, a szója és a hallisztre. A szója termesztéséhez nagy mennyiségű termőföld és víz szükséges, míg a halliszt előállításához a már jelentősen lecsökkent tengeri halállomány szolgáltatja az alapanyagot. Mivel a kereslet globálisan egyre csak nő és a fehérje árak elkezdtek szárnyalni, az Agriprotein Technologies nevű cég egy saját eljárást dolgozott ki, és valósított meg Dél-Afrikában. “Az emberiség halfelhasználásának jelenlegi ütemével számolva 2050-re még két bolygó óceánjaira lenne szükségünk ahhoz, hogy mi magunk jól lakjunk – mutatott rá David Drew, az AgriProtein Technologies nevű brit vállalat vezetője. “Bolygónk lakossága pedig exponenciálisan növekszik, India, illetve Kína áll a szárnyas-, marha-, és disznóhúsfogyasztás élén.”

Cégük olyan tápanyag újrahasznosítási biokonverziós eljárást alkalmaz,amely élelmiszer-hulladék felhasználásával generál értékes takarmányt, melynek alapanyaga nem más mint a légylárva! Az előállított takarmány a szóját lekörözve, a halliszttel egyenértékű végeredményt produkál. A különleges eljárásukkal naponta 7 tonna MAGMEAL tápot állítanak elő, mely 50%ban lárvákból származó fehérjét tartalmaz. Egy tonna előállítása nagyjából 2500$ megtakarítást jelent (ide számolva a víz, föld, dízel és egyéb járulékos költségeket) a hagyományos tápokhoz képest.

A probléma hatékony megoldását kereső vállalat a dél-afrikai Fokvárostól 45 kilométerre északra hozta létre az első lárvafarmját – írta a Business Insider . A telep működése nagy vonalakban:  speciális tárolókban tartott legyek lerakják a petéiket, amelyekből három nap múlva előbújnak a lárvák. A több millió utódot ezután vágóhídról származó vérfürdőbe áztatják, és felhizlalják őket nagyjából 12 mm-esre. Később alaposan megmossák és begyűjtik őket, hogy kiszárítva és ledarálva állati takarmányként szolgáló tápanyag legyen belőlük.

“Az AgriProtein Technologies már a Bill and Melinda Gates Foundation számára is dolgozott, akkor a hulladékhasznosítást és a táplálékszerzést zseniálisan ötvöző katonalegyekkel (Hermetia illucens) folytattak vizsgálatokat az afrikai nyomornegyedek árnyékszékeinek „feltakarítása” érdekében. Ezek a rovarok ugyanis az emberi ürülékbe rakják petéiket, amelyek lárvaként előbújva később helyben nekiállnak csemegézni, ezáltal olyan szagtalan anyagot hátrahagyva, amelyet kiválóan lehet trágyaként hasznosítani. A katonalégy lárváját – a házilégyéhez hasonlóan – kitűnő fehérjeforrásként is lehet értékesíteni.” jegyezte meg a hvg.hu

Megjegyzés hozzáfűzése